Szabó Benedek és a Galaxisok - Haver

      [Intro]
G C G C

[Verse]
G                                 C
elcőszobákban lerúgott tornacipők, házibulik
  G                                      C
a lehúzott redőny résein át néztük, hogy hajnalodik
D                                  C
bemindenezve táncoltunk a teraszon fél háromig,
   D                                   C
és álltuk a félelem óránként ránk törő hullámait

[Verse]
G                                      C
a vécé hideg csempéjéhez szorítottam a homlokomat
   G                                  C
és imádkoztam, hogy örökké tartson ez a pillanat
        D                                     C
vagy ha nem is a pillanat, hát akkor legalább a délután
   D                                   C
és maradjunk huszonkét évesek egy sarokház teraszán

[Chorus]
Am                    C             G
de hiába vártuk, hogy történjen valami
Am                     C              G
mindegy, hogy mi, csak legyen már valami
Am             C
szétszóródtunk szegedre, pécsre,
   G                          D
felszálltunk a hévre vagy egy londoni gépre
     Am                  C                   G
vagy otthon maradtunk, a legmesszebb mindenkitől

[Verse]
G                                          C
de évente kétszer még felhívjuk egymást és találkozunk
   G                                       C
és próbálunk pont annyit meginni, amennyit régen tudtunk
  D                                         C
aztán legkésőbb éjfélkor szédülve, köpködve elindulunk
  D                                C
a házakba, amikben örökre elmúlt a gyerekkorunk

[Chorus]
Am                    C             G
de hiába vártuk, hogy történjen valami
Am                     C              G
mindegy, hogy mi, csak legyen már valami
Am             C
szétszóródtunk szegedre, pécsre,
   G                          D
felszálltunk a hévre vagy egy londoni gépre
     Am                  C                   G
vagy otthon maradtunk, a legmesszebb mindenkitől

[Bridge]
G C G C
D C D C

[Outro]
G                                 C
előszobákban lerúgott tornacipők, házibulik
  G                                      C
a lehúzott redőny résein át néztük, hogy hajnalodik
D                                  C
bemindenezve táncoltunk a teraszon fél háromig,
       D                                     C           C
mintha tízezer éve lett volna, és egyre csak távolodik